De biztosan jól van-e ez így? Mennyire kell komolyan vennünk az értetlennek látszó fejcsóválásokat? Rendben van-e az, hogy a cumi lassan szitokszó lett a kisgyermekkel foglalkozók körében?
Nos, a cumizás veszélyei között első helyen szerepel a cumizavar, a vele kapcsolatos, kezdetben időszakos szoptatási sztrájk, majd az anyatej teljes elutasítása, illetve esetlegesen a fogsortorzulás. Említenek még kötődési zavarokat, ki nem alakult ősbizalmat, elsősorban lelki értelemben vett fejlődési elmaradást. Táplálkozási, beszédfejlődési problémákat, az önkifejező beszédfejlődés megkésettségét, későbbi konfliktuskezelési gondokat, indokolatlannak látszó pánikreakciókat, nehézségeket a közösségbe történő beilleszkedésben.
Ezek így elsőre valóban rémisztően hangozhatnak számodra. Nem kell azonban nagyon megijedned, hiszen ezek mind a tartós, rendszeres, már-már túlzásba vitt cumizás következményei. Te azonban tudod, hogy ami a legjobb a saját gyermekednek, az mindig az, amit te, mint az édesanyja, a saját józan belátásod szerint a legjobbnak tartasz. Fontos, hogy ebben is hamar kialakuljon benned az „asztalra csapás” képessége: neked kell döntened a gyermeked nevelésével kapcsolatban.
Márpedig bizony a valóságban igenis akadnak majd olyan élethelyzetek, amikor egyáltalán nem ördöngösség, sőt, inkább egy racionális, megfontolt döntés lesz az, hogy cumi kerül egy-egy alkalommal a gyermeked szájába. Ilyen helyzet lehet például egy hosszabb autó-, vagy repülőút, egy orvosi beavatkozás, vagy kórházi tartózkodás, és bizony futólag érdemes megemlíteni a több kisgyerekkel otthon lévő, segítség nélküli, esetleg otthonról dolgozni próbáló anyák egészen speciális helyzetét.
Ha képes vagy ilyen extrém esetekre korlátozni a cumit, és az átlagos hétköznapokon mindent megteszel annak érdekében, hogy máshogyan oldjátok meg a konfliktusokat, illetve, hogy alapvetően anyatejet, valamint minőségi szilárd ételt kapjon a gyerek, nem szükséges aggódnod a leszokás miatt sem! A gyerek egyre nő, egyre több minden érdekli, egyre több mindent meg tud majd érteni. Ha úgy érzed, „füstöl a fejed”, nyugodtan add oda neki a cumit, hallgass meg egy jó zeneszámot és dőlj hátra a kedvenc foteledben! Utána viszont vegyél egy nagy levegőt, és foglalkozz a gyerekkel! Kösd le a figyelmét, ha nagyobb lesz, pedig beszélgessetek! Így a cumihoz való ragaszkodást is könnyebben elkerülhetitek! Egyedül arra érdemes vigyázni, hogy mikorra már közösségbe kerül a gyermek, hagyja el a cumit, hiszen ezért a gondozónők morogni szoktak! De ha normálisan álltok hozzá, és nem kap minden apró nyösszentésre cumit, akkor ez nem is fog gondot jelenteni.
A cumi tehát nem az ördögtől való, ha józan belátás mellett, mértékkel használod. Tedd azt, amiről úgy gondolod, a legjobb a gyermekednek, amitől úgy érzed, legkevésbé sérültök, és ne foglalkozz a kritizálókkal!
