Ha tudná, milyen fáradt, kimerült az édesanyja, biztosan nem tenné, de ilyen bonyolult állapotokat még nem képes dekódolni. Mivel most ismerkedik az élettel, színekkel, szagokkal, érzelmekkel, így nincs más eszköz a kezében tudomásodra juttatni, hogy neki bizony valami nagyon nem tetszik, mint a sírás. Régen, néhány generációval ezelőtt azt tartotta a népi bölcsesség, hogy hadd sírjon a kicsi, legalább tágul a tüdeje. Persze akkor még nem volt lehetősége a kismamáknak arra, hogy a karjukba vegyék, megnyugtassák babáikat, hiszen a hat hetes szülési szabadság után vissza kellett menniük a munkahelyükre, vagy faluhelyeken a földekre dolgozni. Olyankor a csecsemő vagy az árnyékban aludt, vagy magára kötötte a parasztasszony, és úgy tette a dolgát. Mint minden ilyen bölcsességnek, ennek is van igazsága, egy erős, tág tüdő minden csecsemő javára válik későbbi élete során, de az már nem biztos, hogy ezen az áron kell megszereznie.
Mit ne tegyél, ha sír a baba?
Először is ne hagyd magára, ne csukd rá az ajtót, ne gondold, hogy ez csak hiszti, és majd elmúlik. Egy jól ellátott, szeretetben növekedő kisbaba nem sír ok nélkül. Ha minden panaszt kipipáltál, evett, ivott, tiszta a pelenkája, és büfiztetted is, akkor valószínűleg testi vagy lelki okai vannak a sírásának. Számára, aki az első napjait, heteit, hónapjait tölti ezen a világon, minden esemény új, megértést és feldolgozást kíván, legyenek ezek hangok, színek, ízek, emberek vagy édesanyja érzelmi állapotának változásai. Egy csecsemő, egy kisgyermek olyan erősen reagál szüleinek érzelmeire, mintha egy test, egy lélek lennének. Ezért ha jót akarsz a kisbabádnak, kerülj minden negatív gondolatot és érzelmet, mert hiába mosolyogsz, a kicsid pontosan megérzi, milyen félelmek lappanganak az anyai mosoly mögött.
Ezt se tedd, ha sír a baba!
Ne hibáztasd magad! Nincs annál hátrányosabb helyzet egy kisbaba számára, mint amikor az édesanyja állandóan szomorú, gondterhelt, és mardossa a lelkiismeret. Nem vagyunk tökéletesek, tegyél le arról, hogy te mégis az légy! A gyermeked érzelmi biztonsága érdekében könnyű szívvel és sok humorral vedd tudomásul, hogy a kisbabád néha számodra érthetetlen okok miatt sírdogál, olykor nyugtalan és szétszórt, nem fogadja mindig kitörő örömmel a spenótfőzeléket, néha rád is köp belőle, és több testi kontaktusra vágyik, mint amennyit te jónak látnál. Vedd könnyedén! Nem a világ vége, ha csecsemő létére a maga sajátos kis eszközeivel tudatja veled, hogy több figyelemre, másfajta élményekre is vágyik, mint amit addig kapott tőled.
Egy egészséges, boldog felnőtt képe lebegjen a szemed előtt!
Még akkor is, ha kismama létedre már nem tudod, mit tegyél, ha erőid végét járod, mert egész éjszaka sétáltál vele a nappaliban, hogy a férjed ki tudja aludni magát a következő munkanapra, és ha a fürdőszobába is alig jutsz ki, mert egy pillanatra sem hagyhatod magára. Hamar elmúlnak ezek a nehéz napok és éjszakák, csak az emlékük marad, amin jókat lehet majd nevetni a közös vasárnapi ebédeken, mert a kisbaba, akivel éjszakákon át sétálni kellett alvajáróként a nappaliban, gyorsan megnő, és ami a gyermeki énjéből marad, az a szeretetteljes, boldog felnőtt lesz.
Oszd meg!
