A baba átfordulása, forgása ideális esetben három és hat hónapos kor között következik be -- kinek korábban, kinek később jön el ez az időszak, de sajnos persze az is lehetséges, hogy túl sokat késik ez a periódus. Talán nem lenne annyira előtérben ez a momentum, ha nem kellene ekkor még szinte minden héten találkozni az egészségügyi ellátórendszer valamelyik képviselőjével. Ők pedig alaposan megfigyelik a gyermek viselkedését, és a Nagy Könyv szerint próbálják behatárolni, megítélni azt.
Általában az első babák később fordulnak át. A legtöbbjüknek ugyanis kellő időre, nyugalomra van ehhez szüksége, illetve a családnak is időbe telik átállni arra, hogy immár új elvárások, új feladatok vannak kilátásban a baba fejlődése körül -- a szülés utáni regenerálódás, a szoptatás és az alvás viszonylagos pályára állítása, egymás megszokása után. Hat hónapos korig, ha semmilyen más tünete nincsen a babának, és úgyis folyamatosan orvosi ellenőrzés alatt áll, nem szükséges ezen aggódni.
Az idegrendszeri éretlenségnek, születési vagy fejlődési rendellenességeknek ugyanis jellemzően sok más tünete is lehet, amelyből mind az orvos, mind a szülő gyanút foghat – ennek megfelelően pedig további vizsgálatok lehetnek szükségesek. Nem véletlenül ebben az időszakban esedékes a csípő-, illetve koponya-ultrahang is: bár ezek nagy tortúrát jelenthetnek egy pár hónapos csecsemőnél, viszont sokat segíthetnek a nagyobb problémák kiszűrésében, a szülők megnyugtatásában is.
Ha már a kórházi zárójelentésben is szerepelt valamilyen rizikófaktor, ha a baba mozgása egyébként is szegényes vagy nehézkes, ha az evésben, alvásban, a figyelem- és kontaktuskeresésben, gőgicsélésben súlyos hiányosságok mutatkoznak, az utalhat rendellenességre. Ezeket az orvosok figyelni szokták, de nekünk is érdemes lehet felhívni rájuk a figyelmet. Ekkor valószínűleg a többi mozgásfejlődési fázis is késni fog, esetleg el is maradhat. Aggodalomra nincsen ok azonban, hiszen a korszerű szűrési megoldásoknak, illetve a modern terápiás lehetőségeknek köszönhetően ma már a legtöbb ilyen hiányosság korrigálható, fejleszthető.
A legtöbb, amit tehetünk, hogy igyekszünk alaposan megfigyelni a babánkat, és minden apróbb furcsaságról beszámolni a gyerekorvosnak. Ők ezeket meg tudják vizsgálni, és szükség esetén tovább irányítanak bennünket a megfelelő szakrendelésre, esetleg valamilyen gyógytornát, fejlesztést javasolnak. Sokaknak beválik az úgynevezett Dévény-módszer, de az általános tapasztalat az, hogy egy érzékenyebb, kötődően nevelt baba rosszul reagálhat rá.
Magunk is segíthetjük továbbá az átfordulást, fej emelést egyszerű, játékos módszerekkel. Ha hason a kezünkben hajókázunk vele, vagy hasra fektetve érdekes játékokat teszünk elé, arra könnyen fej-emeléssel reagálhat. Az átfordulás segítésére megpróbálhatjuk egy lepedőbe téve görgetni a babát, de az apróbb hintáztatások, ringatások is előrelépést jelenthetnek.
A lényeg, hogy ne aggódjuk túl ezt a dolgot sem, hanem próbáljunk megnyugodni, hiszen így biztosíthatjuk a baba számára a biztonságos terepet az ideális fejlődéshez!
Oszd meg!