Mit tehetünk, ha a baba nem szeret hason feküdni?

Vannak azonban mégis olyan esetek, amikor ma is ajánlják a hason fekvést. Ilyen például, ha a baba sokat bukik, vagy hány, esetleg éppen egy vírusfertőzéssel küszködik. Ilyenkor lehet, hogy jobban esik neki a hason fekvés, és így nagy valószínűséggel nem fog félrenyelni, vagy lenyelni a hányást. Érdemes kitapasztalnod, hogyan érzi magát a legjobban a babád ebben az élethelyzetben.

Gyermekorvosok és védőnők is gyakran javasolják, hogy időnként, persze folyamatos felügyelet mellett, próbáljuk hasra fektetni a babát. Leggyakrabban talán akkor kerül szóba ez a lehetőség, amikor szerintük megkésett a mozgásfejlődés, például már fel kellene emelnie a fejét, vagy esetleg még nem túl ügyesen emeli meg magát a kisded. Nyilvánvalóan, ha maga a hasra fordulás, vagy esetleg később a kúszás, vagy a mászás megy nehezen a picinek, akkor szintén szokták mondani, hogy húsz percre vagy fél órára fektessük hasra a babát, remélve, hogy könnyebb lesz neki az elindulás ebből a testhelyzetből – ezzel is segítve a mozgásfejlődését.

A hasra fekvés tehát lehet nagyon is fontos bizonyos esetekben. A háton alvó babák azonban általában nem akarnak hasra feküdni, hiszen nem ezt szokták meg, idegen a számukra, illetve esetleg levegőt is nehezebben kaphatnak, zavarhatja őket. Annyit lehet ez ellen tenni, hogy próbáljuk fokozatosan szoktatni ehhez a babát, először mindig csak fél percet, majd egy percet legyen hason, később pedig a baba türelmének megfelelő arányban növelhetjük ezt az időt. Az is nagyon hasznos, ha hátradőlve gyakran fektetjük a mellkasunkra, illetve hordozókendőt használunk, hiszen ekkor a testközelség iránti természetes igénye is kielégül, ezért remélhetőleg így hamarabb meg fogja szeretni a hason fekvést.

Nagyon lényeges azonban arra ügyelned, hogy a hasra fektetésnek szigorú feltételei vannak. A hason fektetett babát nem szabad egyedül hagyni! Ideális esetben egy hason lévő baba ébren van! Ha azonban mégis elszunnyadt egy picit, és el kell mozdulnod mellőle, nagyon gyakran pillantsál rá! Az is hasznos, ha van egy kis alapzaj körülötte. Hiszen, ha nincsen síri csend, akkor nem tud olyan mélyen aludni, így kevésbé valószínű, hogy kihagy a légzése. A hasra fektetett babánál fokozottan érdemes a légzésfigyelőt használni. Ha csak egy módod van rá, akkor pedig legyen bőrkontaktusban a gyerek a hasra fektetés alatt, azaz feküdj vele hanyatt, vagy vedd fel hordozókendőben! Ha a hasra fektetés rizikóit minimálisra csökkented, akkor remélhetőleg hamar meggyógyul, vagy ügyesen megtanul kúszni-mászni a babád!

 Oszd meg!